Máté Péter. 25 éves. Hátvéd. A Debrecen játékosa.
Néhány esztendővel ezelőtt a magyar futball egyik nagy ígéretének tartották. Testfelépítése és harcossága alkalmassá tették arra, hogy egyes menedzserek és edzők komoly jövőt vízionáljanak számára...
Ahogy azonban oly sok karriernél, közbe jött valami. Olyan komoly sérülést szenvedett, amely lehetetlenné tették a még épp csak elinduló Reading-es karrierjét.
Néhány év eltelt. Ifjú "hősünk" visszakerült Magyarországra, szűkebb hazájába Debrecenbe. A csapat jól muzsikál, és évek óta nyeri a magyar bajnokságot, valamint rendszeres résztvevőjévé vált a nemzetközi kupasorozatoknak. Minden idilli - legalábbis úgy fest.
Elérkezik azonban 2010. augusztusának legutolsó hete.
Máté Pétert annak ellenére, hogy a BL keretbe még nevezte Herczeg András klubmenedzser, úgy dönt, él a változtatás lehetőségével és módosítja az Európa Liga keretét.
A módosítás nem véletlen, nem elírás, nem egy hiba eredménye. A módosítás egy tudatos szakmai döntés eredménye - mindezt onnan tudhatjuk, hogy a Debrecen megtehette volna, hogy informálja az UEFA-t, hogy nem kíván élni a módosítás lehetőségével. Ez esetben automatikusan a BL keret lett volna a Loki EL kerete.
A Debrecen azonban élni kívánt ezzel a változtatással. Módosította a keretet, ezáltal kizárva Máté Péter szereplésének lehetőségét.
Ha a szakvezetés úgy dönt módosít a nevezetteken, akkor ezt minden bizonnyal a játékossal is közlik - bár a mai nap után ide talán érdemes egy kérdőjelet írni...
Azt gondolom egy ilyen tudatos döntés során kizárt, hogy a játékost nem informálják arról, hogy ő ezúttal sajnos ki fog maradni az EL playoff mérkőzéseiből.
És itt jön a történt lényege, az emberi tényező!
Képzeljük bele magunkat Máté Péter helyzetébe, majd olvassunk bele a "naplójába"!
Augusztus 19. - csütörtök. Közlik velem, hogy ezúttal az Európa Liga csoportmérkőzések előtti utolsó felvonásán csupán a nézők között számol velem a szakvezetés. Letört vagyok, elkeseredett, de megértem a helyzetet. Mivel hosszú ideje sérülésekkel bajlódom, érthető módon most így döntött a szakmai stáb.
Augusztus 23. - hétfő. Eltelt néhány nap, jól megy az edzéseken, egyre jobb a fizikai állapotom. Pörgök, ahogy az a csövön kifér. Mindent megteszek azért, hogy megmutassam Máté Péterrel számolni kell.
A munkám eredménye, hogy Bandi bá' kihirdeti az utazó keretet és rajta vagyok a listán. Bár pár napja szóltak, hogy nem neveztek, de hát ha Bandi bá' kiírta, akkor biztos elintézték valahogy. Megkérdezzem, hogy lehet-e ebből valami gond? Á, minek... Ez egy profi csapat, profi vezetőkkel. Meg amúgy is, Bulgária szép hely. Tavaly is tetszett...
Augusztus 25. - szerda. Megérkezett a csapat Szófiába a repülővel, majd busszal irány Lovecs. Nem egy Monte Carlo, de azért nem rossz. Ha megkérdeztem volna, hogy minek jelöltek az utazó keretbe, akkor most mindez kimaradt volna. Jó kis utazás lesz ez, remélem a szobám is jó lesz a szállóban...
Na, ez nem rossz. Edzünk egy párat, lezavarjuk holnap a meccset, aztán remélem jut idő még egy kis lazításra... Hoztam a táskámban egy PS3-t, este lealázom a többieket. Már alig várom.
Augusztus 26. - csütörtök. Lovecs. Megy a meccs. Vezetünk és még 5 perc van hátra... Bandi bá' szól, hogy készüljek, mert a végére beállok. A szívem elkezd egyre gyorsabban lüktetni, mert elvégre tavaly utoljára a Levszki ellen jutottam szóhoz. Mindegy, jó lesz ez.
Várjunk csak, és mi lesz a nevezésemmel? Ja, mindegy. Biztos elintézték hiszen ez egy profi csapat, profi vezetéssel. Nem lesz gond...
(A történet csupán a fikció, a valósággal történő bármilyen egyezés csupán a véletlen műve.)
