Az utóbbi két hét elméletileg a futball nemzetközi ünnepe volt, egy olyan esemény, amelyen napjaink legjelentősebb futball-nagyhatalmai és a feltörekvő, mindig szimpatikus kiscsapatok mérhették/mérik össze tudásukat. Mindez szép és jó. Azonban, ha csak a felszínnél maradunk, és nem ásunk le az esemény mélyére, akkor pont a leglényegesebb részletekről maradunk le. Meglátásom szerint ez pedig az, hogy egy olyan világesemény kellős közepén vagyunk, amely rámutat, hogy változások kellenek...
Mindenki tisztában volt azzal, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság, mint labdarúgó VB helyszín egy igen bátor, már már felelőtlen választás volt anno a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) döntéshozóitól - elég, ha arra gondolunk, hogy gyilkosságok, emberrablások, vagy éppen fegyverrel elkövetett bűncselekmények esetében a világ legveszélyesebb országainak egyikéről beszélünk (forrás: http://www.nationmaster.com/country/sf-south-africa/cri-crime). Az utóbbi napok azonban rámutattak, hogy a 2010-es VB nem csak a rossz helyszín-választásról lesz ismeretes.
Két nyolcaddöntő - és az azokon elkövetett mérkőzést befolyásoló hibák - kellettek ahhoz, hogy a világ kinyissa szemét és azt mondja ez így nem mehet tovább.
Nonszensz az, hogy a világ legnépszerűbb játékát, illetve annak tisztaságát ilyen mértékű emberi hibák befolyásolják. Lehet a fejünket a homokba dugni, és a hagyományok félreértelmezése mögé bújva arról beszélni, hogy bezzeg az '50-es években, amikor aztán igazán tudták milyen a foci, és a legnagyobbak még kézzel varrott bőrlabdát kergettek a grundokon. Ez a szemlélet azonban nem más, mint egy homályos látásmód, homályos - és logikailag nem felépített, megalapozatlan - érvelés.
A sport legyen sport. A sportolók - legyenek azok focisták, úszók, golfozók, amerikai focisták vagy éppen teniszezők - valós teljesítményük alapján legyenek megítélve ne pedig egyetlen - vagy esetünkben két (bíró & partjelző) - ember adott pillanatnyi - sajnos manapság egyre többször helytelen - megítélése alapján.
Ahogy oly sokan nyúlnak a tenisz példájához, úgy én is ezt teszem. Ha egy ilyen jelentős hagyományokkal rendelkező sportágban ezt meg lehetett lépni, akkor ennek - egy alaposan kigondolt videó-alapú bíráskodást kiegészítő rendszer - bevezetése a labdarúgásban sem lehet gond.
Az újítások bevezetése már nincs messze. A kérdés, lesz-e olyan karizmatikus vezető a közeljövőben, aki ennek a döntésnek minden terhét magára vállalva végig tudja vinni mindezt...
